Egyéni rekordom!!!
A liga verseny fordulóján láttuk, hogy nagyon jó időjárás lesz és próbáltuk nem elrontani egy esetlegesen rossz irányba kiírt task-al.
Az évtized távrepülő napjaként emlegeti ezt a napot a siklóernyős történelem! :))
Csodás időjárás volt, és sok pilóta várakozott az Egeden. Gyors feladat kiírás mellett döntöttünk.
Az északi-as szél miatt Tiszanána 41,6 km céltáv volt a feladat.
A startolás gyorsan ment az ideális idő és a sok versenyen kívüli pilóta segítségével.
A nap "fekete pontja", hogy az Eged nem nagyon akart bennünket "elengedni".
Többször sikerült kiemelkednünk kb 900-1000 métere de ebből a magasságból nem volt tuti elindulni, így vissza kellett menni a hegyhez várni az ideális liftet.
Páran sajnos így koppantak ki még a minimum előtt. (nekem és Beretka Tibinek bazi nagy szerencsével sikerült vissza girheskedni magunkat nagyon nagyon alacsonyról)
Végül sikerült egy megmentő liftet találni a leszálló fölött amivel 2000 méterig emelkedtünk és indulhattunk végre. Csodás látvány és hihetetlen jó érzés volt a többiekkel egy körön tekerni...(úgy repülni hogy mindenkit ismersz aki a termikben van.)
A feladat megrepülése után mindenki inkább az előtte álló távrepülésre gondolt.
Ricsi pld inkább kihagyta a célt de folytatta a repülést, és azt hiszem nem bánta meg. :))
Láttuk Party Csabit a célban, és Zale-t is alacsonyan besiklani alattunk de most nem irigyeltük őket (sőt). A cél előtt kb 2 km-el egy lift egészen 2000 méterig tolt fel minket. A célba 1800 méteren értünk és már rádióztunk is egymásnak, hogy toljuk tovább amíg lehet. A csapat folyamatos rádió kapcsolatban volt (sajna van akinek pmr és van akinek 2m rádiója van) és egymást segítve repültünk. Közben hallottuk az ország többi részén repülő haverokat akik szintén a jó időben jó helyen voltak :)
A 70. km megtétele után megcsillant a remény, hogy talán most végre sikerül megrepülnöm életem első 100 km feletti távját. (mióta repülök, azóta vártam már erre a napra!)
A 98. kilométer körül nagyon alacsonyra kerültem és már arra gondoltam, hogy hátszélben siklásból csak kiadja azt a maradék 2 kilométert. Befordultam és ekkor hihetetlen erő emelt a magasba. Fogni kellett a cuccot és még "gépészkedtem" fél szemmel a gps-t figyeltem ami már ekkor az Egertől mért távolságot mutatta. 99!!!! De emelkedtem!!! Ekkor megtörtént 100!!!!! Kiabáltam mint egy gyerek és fülég ért a szám! Boldog voltam! Ismét elértem egy saját magam elé kitűzött célt! Bemondtam a rádióba hogy megvan az első 100 km és jöttek a gratulációk az éteren keresztül. Örültem hogy másokkal is megoszthatom és ráadásul olyanokkal akik ismerik, az érzést, hogy egy siklóernyős pilóta életében micsoda nagy dolog ez!
A táv hátralévő 37 kilométerét boldogan és céltalanul repültem. Nem is érdekelt meddig jutok. Ha emelt azt tekertem, ha meg nem akkor hátszélben siklottam. Mezőberény előtt néztem az órára és láttam vége a napnak. Próbáltam kinézni valami nagyobb települést szélirányba. Ekkor csatlakozott hozzám Daragó Ágika és Beretka Tibi. Ágika Magyar Női rekordot repült ezzel a repüléssel. Boldogan kiabálva szálltunk le Mezőberényben.
Telefonon gyorsan érdeklődtem ki merre tart és persze elmondtam mindenkinek a nagy híremet is :) Ágimat hívtam, hogy jöjjön el értem valameddig, de azt sem bántam volna ha gyalog kell hazamennem. :) A napomat megpecsételve egy stoppal Szegedig jutottam, így a családomnak sem kellett autókázni értem.
Az évtized távrepülő napjaként emlegeti ezt a napot a siklóernyős történelem! :))
Csodás időjárás volt, és sok pilóta várakozott az Egeden. Gyors feladat kiírás mellett döntöttünk.
Az északi-as szél miatt Tiszanána 41,6 km céltáv volt a feladat.
A startolás gyorsan ment az ideális idő és a sok versenyen kívüli pilóta segítségével.
A nap "fekete pontja", hogy az Eged nem nagyon akart bennünket "elengedni".
Többször sikerült kiemelkednünk kb 900-1000 métere de ebből a magasságból nem volt tuti elindulni, így vissza kellett menni a hegyhez várni az ideális liftet.
Páran sajnos így koppantak ki még a minimum előtt. (nekem és Beretka Tibinek bazi nagy szerencsével sikerült vissza girheskedni magunkat nagyon nagyon alacsonyról)
Végül sikerült egy megmentő liftet találni a leszálló fölött amivel 2000 méterig emelkedtünk és indulhattunk végre. Csodás látvány és hihetetlen jó érzés volt a többiekkel egy körön tekerni...(úgy repülni hogy mindenkit ismersz aki a termikben van.)
A feladat megrepülése után mindenki inkább az előtte álló távrepülésre gondolt.
Ricsi pld inkább kihagyta a célt de folytatta a repülést, és azt hiszem nem bánta meg. :))
Láttuk Party Csabit a célban, és Zale-t is alacsonyan besiklani alattunk de most nem irigyeltük őket (sőt). A cél előtt kb 2 km-el egy lift egészen 2000 méterig tolt fel minket. A célba 1800 méteren értünk és már rádióztunk is egymásnak, hogy toljuk tovább amíg lehet. A csapat folyamatos rádió kapcsolatban volt (sajna van akinek pmr és van akinek 2m rádiója van) és egymást segítve repültünk. Közben hallottuk az ország többi részén repülő haverokat akik szintén a jó időben jó helyen voltak :)
A 70. km megtétele után megcsillant a remény, hogy talán most végre sikerül megrepülnöm életem első 100 km feletti távját. (mióta repülök, azóta vártam már erre a napra!)
A 98. kilométer körül nagyon alacsonyra kerültem és már arra gondoltam, hogy hátszélben siklásból csak kiadja azt a maradék 2 kilométert. Befordultam és ekkor hihetetlen erő emelt a magasba. Fogni kellett a cuccot és még "gépészkedtem" fél szemmel a gps-t figyeltem ami már ekkor az Egertől mért távolságot mutatta. 99!!!! De emelkedtem!!! Ekkor megtörtént 100!!!!! Kiabáltam mint egy gyerek és fülég ért a szám! Boldog voltam! Ismét elértem egy saját magam elé kitűzött célt! Bemondtam a rádióba hogy megvan az első 100 km és jöttek a gratulációk az éteren keresztül. Örültem hogy másokkal is megoszthatom és ráadásul olyanokkal akik ismerik, az érzést, hogy egy siklóernyős pilóta életében micsoda nagy dolog ez!
A táv hátralévő 37 kilométerét boldogan és céltalanul repültem. Nem is érdekelt meddig jutok. Ha emelt azt tekertem, ha meg nem akkor hátszélben siklottam. Mezőberény előtt néztem az órára és láttam vége a napnak. Próbáltam kinézni valami nagyobb települést szélirányba. Ekkor csatlakozott hozzám Daragó Ágika és Beretka Tibi. Ágika Magyar Női rekordot repült ezzel a repüléssel. Boldogan kiabálva szálltunk le Mezőberényben.
Telefonon gyorsan érdeklődtem ki merre tart és persze elmondtam mindenkinek a nagy híremet is :) Ágimat hívtam, hogy jöjjön el értem valameddig, de azt sem bántam volna ha gyalog kell hazamennem. :) A napomat megpecsételve egy stoppal Szegedig jutottam, így a családomnak sem kellett autókázni értem.
1 megjegyzés:
GRATULA AMI!
Megjegyzés küldése